Bodza


Bodza 

A bodza (Sambucus nigra) cserje vagy kisebb fa, amely akár az 5m magasságot is elérheti. A törzsét és az ágait szürke vagy barna kéreg borítja, a fiatal ágak pedig zöldek. Szára bőséges velőállománnyal rendelkezik. Virágai kicsik, fehér vagy sárga színűek, csővé összeforrt szirom levelei lapos tányérhoz hasonlóak, kétneműek, ötágúak, termése lilás-vörös, gyümölcse vékony csonthéjas ragadós bogyó.

A bodza (Sambucus)

Népies nevei: bocfa, csete, fái bodza, fekete bodza,
egyes rendszertanokban a pézsmaboglárfélék (Adoxaceae) családjának egyik növénynemzetsége.
Mások a loncfélék (Caprifoliaceae) családba sorolják,
és vannak, akik a bodza és a bangita (Viburnum) nemzetséget a bodzafélék
(Sambucaceae) családjába vonják össze.

Felhasználása

A gyalogbodza (Sambucus ebulus) és a fekete bodza (Sambucus nigra)
bogyós terméséből főleg a Dunántúlon lekvárt főznek: ez a csete.

A bodzafa könnyen megmunkálható, de manapság nem használják,
és régen is csak bizonyos speciális tárgyakat készítettek belőle.
Ennek legfőbb oka, hogy az ágak belsejében jellegzetes, puha, szivacsszerű rész,
a bodzabél húzódik végig.
Ezt a szivacsos részt eltávolítva (hagyományosan forró dróttal égették,
piszkálták ki), egyszerű, üreges botot kapunk, ami számos tárgy
(bodzasíp, furulya, bodzapuska) készítéséhez kiváló.

A bodza fájának fűtőértéke elenyésző.
Kizárólag bodzafából úgyszólván lehetetlen tüzet rakni,
egészen szárazon is alig gyullad meg, csak izzik és hamuvá omlik össze.

A 19. században még gyakori étel volt a tojással kirántott bodzavirág (bodzafánk).
Sokak kedvenc csemegéje ma is a rántott bodzavirág, amelyet sörös palacsintatésztába
forgatnak meg, majd hirtelen, forró olajban kisütnek.
Fahéjas porcukorral, lekvárral tálalják.
A palacsinta tésztájába friss bodzavirágot morzsolnak.
Kisütés után bodzalekvárral vagy főzött, bodzavirágos krémmel töltik.

Gyógyhatása

Gyógyhatása: Köptető, veseműködést szabályzó, izzasztó.
A virág teája megfázásnál izzasztó és köptető.
Mandula- és torokgyulladás ellen régen tejjel leforrázva ajánlották.
Vérnyomáscsökkentő, nyugtató, hashajtó,
veseműködést szabályozó gyógyteákban is megtalálható.
A gyümölcs főzetével a görcsszerű fejfájást gyógyítják.

A magyar néphitben    

A magyar néphit változatos tulajdonságokkal ruházza fel, 
és azokból általában nem állapítható meg, hogy melyik bodzafajról van szó. 
A virágjából főzött tea, a bodza héja, friss bimbója elterjedt népi gyógyszer. 
A néphit (palócok, Szatmár) szerint ha a bodzára taposnak, 
meghajlítva földet hordanak rá, akkor a tehénből, a disznó sebéből kihull a pondró. 

A Csereháton ezt a bodza letépett ágacskáitól és a megfelelő ráolvasástól remélik.
Göcsejben úgy vélik, a disznókat elkerüli a vész, ha az óljukba bodzaágat szórnak.
Az alsó Őrségben úgy vélik, hogy a bodzát nem szerencsés a ház mellé ültetni,
mert akkor belecsap a villám.
Ott a bodza az ördög, a gonosz lelkek fája.

Tetszett a cikk?

 

 

EgészségVilága cikkajánló

További cikkek »

 

 

 

 

EgészségVilága cikkajánló

További cikkek »